2015. aug 23.

Baku Lángja

írta: Csikós Mihály
Baku Lángja

img_0674.jpgAzerbajdzsán egy feltörekvő kaukázusi állam, aki hatalmas olajkitermelési lázban égve komoly pénzeket mozgósít fővárosának reprezentációjára. A fővárosban találkozik a mediterrán lágysága a Közel-Kelet határozottságával, egy csipetnyi ázsiai alázattal és finomsággal. Ebből születik meg a párizsias neoklasszicista belvároskép, aminek a csúcsán Baku Lángjai táncolnak.

Bakuban a tűz lángja fontos motívum, utalva a hihetetlen méretű kőolaj kincsre amivel Azerbajdzsán rendelkezik. Valószínűleg ebből él az egész ország, de különösen Baku. 

Érdekes az egész város megjelenése.

Nyilván az ilyen hirtelen feltörő társadalmakra jellemző a nagyon nagy nivellálódás. A jól láthatóan szegény munkások - az olajbányászok maguk - túlzsúfolt  buszokon vágnak át a luxusautók sűrűjén, a párizsi stílusú paloták és a bányász lakótelepek váltakozó háttere előtt.

Olyan helyeken, ahol ilyen mennyiségű pénz van, ott szívesen adnak a reprezentációra. A városvezetés többnyire valami különlegességet kíván amivel alaposan fel lehet hívni a figyelmet a városra és annak gazdagságára.

Bakuban jellemzően, leginkább a 3 lángnyelvet formáló felhőkarcoló együttes, a Flame Towers ez a szenzáció. Ezek a házak éjszaka tényleg olyanok mintha hatalmas tűz égne a belvárosban. Mindegyik épület oldalát, körbe LED-del borították be és éjszakánként láng imitációt vetítenek rá, ami hatalmas tábortűzként ég Baku fölött.

bakulang2.gif

bakuled.gif

bakuled.gif

Sajnos nem sikerült igazán jól lefényképeznem ezt a hatást, mivel ez egy nagyon erős, vibráló fény az éjszakában. De azért a képek alapján könnyű elképzelni hogyan is fest az alapötlet. Maga az épületegyüttes, a nyilvánvaló gegen kívül is figyelemreméltó, nagyon jól megoldott épület.

Volt szerencsém bejárni az egész házat. Üzletek, irodák, lakások és megannyi étterem, bár és kávézó. A pazar belső, díszes és minden részletében kidolgozott. A hatalmas, átgondolt terek könnyedén tűnnek át egymásba. A modern jól megfér a hagyományossal vagy az "európaias" klasszikussal. Jó néhány fotót csináltam a különleges belsőről is.

Baku arculatát erősen meghatározta, hogy Ilham Aliyev elnök felesége nagyon szereti Párizs eklektikus belvárosát, így rengeteg ilyen palotahomlokzat jelent meg a belvárososban. Általában ezeket az arculatokat hagyták jóvá a hatóságok könnyebben.

Egy fejlődő városnak az ikonjai közé kell annak is tartozni, amit egy sztár-vendégművész hozott létre.  Ez itt Zaha Hadin-nak, híres iraki építésznek a munkája: a meghökkentő formájú bakui kulturális központ. Ez egy nagyon különleges, hullámzóan dinamikus térforma. Meglepő tény, hogy ezt a formát Aliyev elnök kézírása ihlette, az ő monogramja lett leképezve térben.

Baku belvárosa, különösen a központja, a történelmi rész és az újonnan kiépített sétáló és bevásárlóutcák abszolút egy európai nagyváros hangulatát idézik. Viszont kifelé haladva elég váratlanul van vége ennek a hatásnak és az említett különlegesen nagy társadalmi különbségek váratlanul válnak szembeötlővé. Hirtelen tör elő a sivatagos, külvárosi miliő; a kontraszt nagyon éles. A széle felé már kopár területek vannak és eléggé kietlen hangulatot áraszt egy-egy utcakép.

Az azeri nyelv nagyon hasonlít a törökre és maguk az emebrek karaktere és temperamentuma is törökös egy magyar számára.

Az ételek mediterráneumra jellemzőek, nagyon finomak és emberközeliek, sok zöldség, frissen sültek, elsősorban grillen vagy faszénen. Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy az éttermekben ezt a klasszikus, karakteresnek általunk törökösnek ismert ételt lehetett kapni igen jó minőségben persze.

Itt már megjelentik az az ázsiai szokás, hogy az éttermek kisebb helyiségekből állnak, akárcsak Japánban vagy Kínában.

Az egyik azeri étteremben amiben voltunk, annyira határozott volt már ez a törekvés, hogy különböző méretű házakból állt. Az közepén egy nagy udvar volt, ami a kerthelyiség maga - itt szintén lehet enni - de körben, jó pár különböző méretű faház állt, ahova csoportosan lehetett bezárkózva vacsorázni, ünnepelni.

Fogalmam sincs, hogy honnan tudja a pincér mikor kell jönni, mivel a ház ajtaját becsukják, de semmi fennakadás nem volt, sem a sörrel, sem a kajával; szóval valahogy megoldják.

Ez az étterem egy több százéves hely. Van ott egy farönkbe állított balta, amit valaki 1873 csapott oda az étterem alapításakor. Ez a balta lett a cégére az étteremnek és azóta is érintetlenül áll a tönkben.

img_1133.jpg

Egyből feltűnő Bakuban, hogy az azeri nők szépek és nagyon magasak. Amikor ott jártam, nyár volt és akkoriban nagyban dúlt Európában, de akár mondhatjuk világszerte, ez a balettcipő jellegű, nagyon lapos sarkú divat.

A nagyon magas azeri nők viszont, divat ide vagy oda, szigorúan kizárólag 10-15 cm-s tűsarkú cipőkben közlekedtek. Ez által is növelve azt a meghökkentő élményt, hogy elmegy melletted egy 18 éves lány és fel kell rá nézni.

Az azeri nők híresen szépre születnek. Ezt onnan tudom, hogy gazdag arab megrendelőimtől azt hallottam, hogy a milliomosok világában már egy rang, ha valakinek azeri a barátnője vagy a felesége. 

Építészetileg érdekes jelenség a város tengerpartja. Az egész egy hatalmas parkká van alakítva, rettenetesen jól megfogalmazott épületekkel és nagyon szép vendéglőkkel, kerthelyiségekkel. Ez lényegesen több mint egy sima beach vagy sétány.

Egész Bakuban érződik ez a gondos odafigyelés, mely talán már egy kicsit magamutogatásnak is tűnhet bizonyos pontokon. Igyekeznek mindenhol artikulálni, hogy van pénz arra, hogy szép ruhát öltsön a város és itt megjelenik a déli népek felfokozott művészi hajlama is. Nem elég, hogy szépet hanem érdekes, meghökkentően, izgalmas, modern ruhába öltöztették ezt a várost.

Szólj hozzá

kultúra utazás kaja építészet azerbajdzsán kaukázus kulináris