Elég nyilvánvaló fogalmaink vannak a családi házról, mint egységről itt Európában. Ezt bátran húzhatjuk le a WC-n amikor megérkezünk egy otthonba Balin. Itt a "szobák" különálló építmények, amiknek nem szükségszerűen van négy fala. Vagyis legtöbbször nincs.

Ez a rendszer azért alakulhatott ki, mert így tud a legoptimálisabban áramlani a levegő és a lehető legnagyobb hűtőhatást elérni, ami ilyen klíma mellet teljesen érthető kívánalom. Vastag kőkerítéssel körbe vett, gondozott kertben helyezkednek el a kis szobácska-épületek.

Két házat volt szerencsém bejárni és lefényképezni. Egy "szegény" házat és egy gazdag házat. Ez nem feltétlenül átlagos turista látványosság, külön kérésemre barátaim szervezték a túrákat. A "szegény" házban 676 forintnyi indonéz rúpiáért nézhettem körbe, a gazdagban valamivel többért és ott extra felárért a házi templomba is bemehettem, míg a "szegény" házban ezt megtiltották és nem volt alku tárgya. Legalul a két házról külön-külön fotógalériát mellékelek és egy-egy videót.

A kapun belépve, megkerülve a belátást gátló kis falat, egy emelvénnyel találjuk szembe magunkat, ahol egy gyönyörűen feldíszített ágy van, szinte már azt hinné a tudatlan európai látogató, hogy egy ravatallal áll szemben... és tényleg.

Ez az úgynevezett "Halál ágy", itt kerül "kiállításra" a családfő, ha meghal. Addig is tisztán, rendezetten tartják az állandóan megvetett ágyat és szép lakájos szobát kerítenek köré, hogy a halott jól érezze majd magát. Kerül be könyv, óra, akvárium bármi amit szeret.

Ez a ház súlypontja rögtön a bejárattal szemben.

Tehát ahogy hazaér, egyből látja azt a helyet, ahol ki lesz terítve ha meghal. Ez az élmény része a bali gondolkodásmódnak. A halállal való csöndes, békés és állandó egymás mellett élés teszi teljessé a szépséget az életükben. Egy balinéz tényleg úgy éli minden napját, hogy akár az lehet az utolsó és így minden percet értékelni tudnak, minden apróságnak őszintén örülnek és boldog nyugalom szövi át az életüket, anyagi helyzettől teljesen függetlenül.

Volt szerencsém a bali Ubud egyik nagyszerű szállodájának, a Gaya-nak  a tulajdonosának a lakásán járni. Az nem volt tradicionális balinéz otthon, sokkal európéerebb volt az átlagnál, lévén nagy kozmopolita és megszállott műgyűjtő a csávó. Az ő esetében beszélhetünk házról és a valóban létező bejárati ajtó egy teljesen hagyományosan nyugati, bár hatalmas nappaliba nyílt, amiben a világ különféle tájairól gyűjtött műkincsei voltak kihelyezve. De nem kellett sokáig keresni, az ajtóval szemben pontosan ott, mint bárhol másutt, a nappali közepén, a feldíszített halál-ágy nézett velem farkasszemet.

Ez a központi ágy-elem a szíve az otthonnak, a gondozott kertben körbenézve találhatjuk a többi, kevésbé drámai építményt.

A Családfői szoba középen balra, nagy terasszal szerelt, ami egyben nappaliként is szolgál. Itt többnyire van egy ülőgarnitúra, ott "trónol" a családfő és ide járulhatnak elé a család tagjai.

A gazdagoknál is van családfői kunyhó de ők kicsit vaskosabban adják elő:

∼∼

A Fiatalok szobája a családfő szoba alatt, balra, kissé a bejárat felé van. Itt laknak a még otthon élő fiatalok és a gyerekek. Ennek csak egy aprócska bútorozatlan terasza van.

A több generációs együttélés következő lépcsője a bal alsó sarokban elhelyezett Idősek szobája, ami hasonlóan teraszos rendszerű, mint a családfői szoba. Akárcsak Vietnámban, itt is kötelessége a családnak gondoskodni az idősekről, ha azok úgy döntenek, hogy "nyugdíjba vonulnak" és itt is a legnagyobb szégyen, ha valaki nem tud eleget tenni ennek a kötelezettségnek. Egy "szegényebb házban " így fest:

∼∼

A házi Templom A bal felső sarokban van. Templom minden háztartásban van. Egy szegényebb házban is, ahol számunkra felfoghatatlan körülmények között élnek ezek a vidám kisemberek, a templom egy tökéletesen tiszta külön elkerített terület, ahol fel van kövezve és mindent tiszta selyem, 6-10 méteres zászlók és meseszép áldozati állvány. Kontrasztként beteszem ide egymás alá ugyan azon "szegény" ház konyháját és templomát egymás alá. 

A templomba normális esetben nem léphet európai, én is csak épphogy "befényképeztem".

Persze a gazdagok temploma egy fokkal merészebb, de furcsa módon azt vettem észre - még ha a képen pont nem is látszik -, hogy náluk sokkal kevesebb áldozat volt az oltáron, mint a szegényeknél.

Fontos, hogy a balinéz vallás egészen eltérő az általunk ismertektől. Az áldozatokat kihelyezik, aztán amikor egy meghatározott idő eltelik, elfogyasztják azokat, tehát nem megrohadnak a napon, vagy nem az egyház emberei gyűjtik be.

A nálunk jól ismert húsvét-karácsony és a többi keresztény ünnep náluk ugyan ismeretlen, viszont míg nekünk 3-4 ilyen sátoros ünnepünk van egy évben, addig nekik egy héten van 3-4. Szinte folyamatosan ünneplenek valamit és nem csak úgy, hogy "jó-jó ünnep van, oké", hanem hatalmas karneválokkal, programokkal, zajos és a teljes közösséget megmozgató eseményekkel a templomokban, az utcán, mindenfelé.

Jellemző történetem, hogy találkozóm lett volna egyik reggel egy bali emberrel. Kissé késve érkezett és szabadkozott, láthatóan kimerülve, hogy ne haragudjak, de hulla fáradt, mert tegnap délután elmentek a családdal a templomba és olyan jól érzeték magukat, hogy hajnali kettőig maradtak... 

∼∼

A Műhely vagy akár üzlethelyiség a jobb felső sarok. Az integrált emelvény-heverő-asztal jól jön akár banán hámozáshoz is. Gyakran csak fedett heverő/asztalnak tűnik az egész. Ez itt egy egyszerűbb darab a "szegényebb" házból. 

Van Balin egy híres fafaragó művész. Az ő háza például tipikus turista célpont. Hátul ugyanitt  a "jobb felső sarokban", ahol ez a fiú hever a "szegény" házban, van neki is  a műhelye, ami üzletként is funkcionál. Tehát a népes turista csoportok átkelnek az egész házon, hogy megcsodálják vagy akár megvásárolják a termékeit. Ugyan úgy elmennek a megvetett halál-ágy mellett...képzeljük mondjuk ezt el Magyarországon egy boltban...

∼∼

A Konyha és a WC nyugtalanító párosítása jobbra középen van. A konyha munka pultja középen gyakran hatalmas és egyben szolgál étkezőként és heverőként, ha megfáradnak az evésben/főzésben. A bali emberek tipikusan mindig hevernek valahol, nyugodt mosollyal az arcukon.

∼∼

A Gazdasági udvar jobbra alul van. Itt termelik meg a zöldségeket, fűszereket és itt tartják az állatokat.

∼∼

Ezek kanonikusan betartott részletek. A gazdagok házai nyilván sokkal díszesebbek, de ugyanolyan elrendezésűek, mint a legszegényebbeké. A méretek és arányok háztartásonként változhatnak. Például egy faragó művésznek a műhelye arányaiban óriási is lehet a többi épületéhez képest.

A gazdag ház galériája képaláírásokkal

A "szegény" ház galériája képaláírásokkal

És egy kicsit rázós videó a két helyszínről

 Hatalmas a szegénység. De akárcsak Szaúd-Arábiában, szegénység van, de nyomor nincs.

Olcsó az élet. A dzsungel fái rogyásig vannak gyümölccsel, amit bárki leszedhet. A jómódú emberek is akár csak úgy leheverednek az utcán, hogy aludjanak egy nagyot, mivel ellentétben Kambodzsával, nincsenek veszélyes állatok, de még veszélyes rovarok sem, így azoktól sem kell tartani. Valaki kiválóan el tud éldegélni itt egy pár strandpapucsban anélkül, hogy bármi gondja is lenne valaha.

A Balin tapasztalható építészeti alázat nagyon meglepő és fantasztikusan emberközeli, kellemes és nagyon jól lakható. Hisz' nem lehetünk olyan elvakultak, hogy anno egyszer összetámasztottuk azt a pár gallyat és ezzel megállapítottuk, hogy legyőztük a természetet. Tetszik nem tetszik ő az erősebb. Ezért fontos, hogy úgy alakítsuk ki az élettereinket, hogy mindenütt hangsúlyozzuk a természet szépségét és uralkodó mivoltát.

Ez a megközelítés rengeteg mindenben hatott rám és igyekszem is interpretálni. Jó pár családi házamnál sikerült ezeket az elveket érvényesíteni. Az úgynevezett "Mala-házak" a Mala Garden, a Mala Home és a napokban megnyitott új Mala Garden Hotel, amiknek a tervezésénél a balinéz és a modern bali elvek mentén igyekeztem haladni, ezzel próbáltam kifejezni azt a fajta tiszteletet, amit érzek az ilyen fajta gondolkodó-építészet iránt.

FOTÓ: CSIKÓS MIHÁLY